Előfordulhat, hogy a saját igényeink kielégítése ütközik a másik ember igényeivel, akivel kapcsolatban vagyunk. A problémák életünk minden területét érinthetik, és a személyközi kapcsolatokban elkerülhetetlen a konfliktus, amely nem jó és nem rossz, és a vágyak, szükségletek és elvárások sokféleségéből fakad, amelyek mindannyiunk világában élnek. Egy rosszul kezelt konfliktus a tehetetlenség és a megaláztatás érzését, vagy a düh, a frusztráció és a bosszúvágy érzését keltheti, ami megviseli az emberek közötti kapcsolatot.
A problémák kezeléséhez hasznos, ha képesek vagyunk felismerni és meghatározni a problémás helyzeteket, képesek vagyunk leírni saját és mások viselkedését az adott körülmények között, az előnyök, hátrányok és következmények mérlegelésével megoldásokat keresni, módszert alkalmazni a hatékony megoldások megtalálására.
A “hat lépés” megoldható a probléma megoldása:
- a probléma azonosításaaz érintett féllel
- lehetséges megoldási javaslatok
- értékelje a megoldásokat
- a legjobb megoldás azonosítása
- a kiválasztott megoldás megvalósításának legjobb módjának meghatározásaamely minden érintett félnek megfelel
- a választott megoldás hatékonyságának ellenőrzése
Hasznos és fontos a problémamegoldó készségek elsajátításának elősegítése, azzal a tudattal, hogy a folyamat aktiválásakor célszerű rugalmas és pozitív gondolkodásmódot alkalmazni, amely az önmagunkba és saját lehetőségeinkbe vetett bizalomból fakad.
Hogyan erősítjük a problémamegoldástng?
Néha egy probléma zavarosnak tűnhet, és a rossz érzésünk okai nem világosak számunkra. Ezért jó, ha megállunk és elemezzük, ‘felnyitjuk’, mintha egy gyümölcsdarab lenne, és megtaláljuk a ‘probléma magját’, azaz azonosítjuk és leírjuk a nehézséget okozó helyzetet vagy viselkedést.
Ha egyszer megértettük, könnyebb lesz kezelni a problémát.
Kérdezd meg magadtól:
- Mi az oka az általam tapasztalt nehézségeknek?
A lehetséges utak és tanulságok értékelése
Fontos, hogy megtanuljuk elképzelni a különböző ‘utakat’, amelyeket egy probléma megoldása érdekében választhatunk, és elképzelni a választásunkból fakadó következményeket, mind a saját, mind mások számára. Használjuk a szekvenciális gondolkodást, és tegyük fel magunknak a kérdést:
- Milyen lehetőségeim vannak a probléma megoldására?
- Hová vezethetnek ezek a választási lehetőségek?
- Mit tudok még tanulni a probléma megoldásához? Mit tehetek még?
- Hogyan tudom megoldani ezt a problémát úgy, hogy közben mindenkit tiszteletben tartok?
- A lehetséges megoldások közül melyik a legjobb, amelyik mind engem, mind másokat kielégít?
A problémamegoldó helyzetek kezelésének megtanulása az emberek emberi útjának alapvető része. Senki sem remélheti, hogy mindig igaza lesz, vagy nem kell szembenéznie egy vitával/problémával. Megtanulni, hogy időt adjunk magunknak a helyzetek kezelésére, minden szakma alapját képező készség.